A tanulmány két műfaj, az utópia és a disztópia két világháború közötti megjelenését mutatja be Magyarországon. Mindenekelőtt röviden tisztázom a műfajok egymáshoz való viszonyát, indokolva azt is, miért nem tekinthetők azonosnak. A következő részben a történelmi hátteret mutatom be. Ez már csak azért is indokolt, mert jól látható az összefüggés az ország állapota és az érintett műfajú regényeinek stílusa, eszköztára s általában az alacsony száma között. „A nemzet élő és legnagyobb fájdalma inspirálja ugyan a történettudományokat és a publicisztikát, de nem talál méltó kifejeződésre a szépirodalomban.” – írta Szerb Antal (1991) erről. Írásom fő részében Karinthy Frigyes Capillaria (1921), Kürthy György Mars (1926), Sebes Árpád Doktor Gulliver a sarkvidéken (1930) és Babits Mihály Elza pilóta vagy a tökéletes társadalom (1933) című regényét tárgyalom. Karinthy és Babits művét valamelyest részletesebben elemzem – erre okot ad színességük, kidolgozottságuk és jelentőségük is. A két nagyszerű író remekműve mellett kevésbé tűnnek eredetinek, szellemesnek Kürthy és Sebes történetei. S közben Babits és Karinthy disztópiái is alig hasonlíthatók össze, hiszen az egyikben a humor, az irónia határozza meg az atmoszférát, míg a másikban a reménytelenség.

The study presents the appearance of two genres, utopia and dystopia, in Hungary between the two world wars. First of all, I shall briefly clarify the relationship between the genres, also justifying why they cannot be considered the same.
In the next section, I shall present the historical background. This is justifiable if only because the connection between the state of the country and the style, toolkit and generally low number of novels of the genre in question is clearly visible. "The living and greatest pain of the nation inspires historical sciences and journalism, but it does not find a worthy expression in fiction." – Antal Szerb wrote (1991) about this.
In the main part of my writing, I shall discuss Frigyes Karinthy's Capillaria (1921), György Kürthy's Mars (1926), Árpád Sebes' Doktor Gulliver a sarkvidéken (Doctor Gulliver in the Arctic) (1930) and Mihály Babits' Elza pilóta vagy a tökéletes társadalom (Elza pilot or the perfect society) (1933). I shall analyse the work of Karinthy and Babits in somewhat more detail - this is due to their colourfulness, elaboration and importance. In comparison with the masterpieces of the two great writers, the stories of Kürthy and Sebes seem less original and witty. At the same time, the dystopias of Babits and Karinthy are hardly comparable, since humour and irony define the atmosphere in one, while hopelessness in the other.