Báló, András (2024) Olcsó húsnak híg a leve? : Az Európai Unió és a Dél-amerikai Közös Piac agrár-környezetvédelmi modellje az EU-Mercosur szabadkereskedelmi megállapodás tükrében. Studia Mundi – Economica, 11 (4). pp. 5-18. ISSN 2415-9395
Teljes szöveg![[thumbnail of Szakcikk]](https://press.mater.uni-mate.hu/style/images/fileicons/text.png)
1_SME_5310_FINAL.pdf - Publikált változat
Elérhető az alábbin: Szerzői jogi védettség: CC BY-NC-ND 4.0.
Letöltés (263kB)
Tétel típusa: | Cikk |
---|---|
Kulcsszavak: | agrárkereskedelem, Közös Agrárpolitika, agrár-környezetvédelem |
Szakterület(ek): | H Társadalomtudományok HF Kereskedelem S Mezőgazdaság S Mezőgazdaság általában |
Feltöltő: | Sára G. Szabó |
Elhelyezés dátuma: | 07 Márc 2025 11:06 |
Utolsó változtatás: | 07 Márc 2025 11:06 |
Kivonat, rövid leírás: | Versenyképességünk, külkereskedelmi exporttöbbletünk fenntartása érdekében a KAP 2020 utáni jövőjéről folyó vita során kiemelt fontossággal bírt versenytársaink lehetőségeinek, agrárpolitikai rendszereinek feltérképezése. A szerző kutatásának célja, hogy a KAP és a Mercosur agrárpolitikájának összehasonlító elemzése által inputokkal szolgáljon a KAP jövőjéről, továbbá az EU-Mercosur szabadkereskedelmi megállapodás ratifikációjáról folyó vitához. A mű a kritikai diskurzuselemzés módszerét alkalmazza, a dokumentumanalízist célzott, félig strukturált, szakmai interjúkkal egészíti ki. Munkájában a szerző előbb Phil Hogan EU-s mezőgazdasági és vidékfejlesztési biztos 2014-2019 közötti politikai diskurzusát vizsgálja 20 beszéd elemzése révén, melyek alapján bemutatja, Hogan politikai beszédeiben miként is nyilatkozott a mezőgazdaság környezetvédelemben betöltött szerepe, illetve az agrár-külkereskedelem jövője kapcsán. Röviden végigtekinti továbbá a Mercosur 8. sz. Munkacsoportjának üléseiről a fenti periódusban készített kilenc akta kommunikációját. A szerző ezt követően négy, általa készített mélyinterjút mutat be a magyar, az összeurópai, illetve a dél-amerikai agrár-környezetvédelem jelenlegi helyzetéről, a szabadkereskedelmi megállapodás utáni jövőjéről, lehetséges fejlődési irányairól. Hipotézise szerint az EU-Mercosur szabadkereskedelmi tárgyalások elhúzódásának fő oka, hogy a két integráció agrárpolitikája a környezetvédelmi intézkedések terén igen jelentős különbségeket mutat és ez a mezőgazdasági politikáért felelős döntéshozók diskurzusában is érezhetően visszaköszön.Versenyképességünk, külkereskedelmi exporttöbbletünk fenntartása érdekében a KAP 2020 utáni jövőjéről folyó vita során kiemelt fontossággal bírt versenytársaink lehetőségeinek, agrárpolitikai rendszereinek feltérképezése. A szerző kutatásának célja, hogy a KAP és a Mercosur agrárpolitikájának összehasonlító elemzése által inputokkal szolgáljon a KAP jövőjéről, továbbá az EU-Mercosur szabadkereskedelmi megállapodás ratifikációjáról folyó vitához. A mű a kritikai diskurzuselemzés módszerét alkalmazza, a dokumentumanalízist célzott, félig strukturált, szakmai interjúkkal egészíti ki. Munkájában a szerző előbb Phil Hogan EU-s mezőgazdasági és vidékfejlesztési biztos 2014-2019 közötti politikai diskurzusát vizsgálja 20 beszéd elemzése révén, melyek alapján bemutatja, Hogan politikai beszédeiben miként is nyilatkozott a mezőgazdaság környezetvédelemben betöltött szerepe, illetve az agrár-külkereskedelem jövője kapcsán. Röviden végigtekinti továbbá a Mercosur 8. sz. Munkacsoportjának üléseiről a fenti periódusban készített kilenc akta kommunikációját. A szerző ezt követően négy, általa készített mélyinterjút mutat be a magyar, az összeurópai, illetve a dél-amerikai agrár-környezetvédelem jelenlegi helyzetéről, a szabadkereskedelmi megállapodás utáni jövőjéről, lehetséges fejlődési irányairól. Hipotézise szerint az EU-Mercosur szabadkereskedelmi tárgyalások elhúzódásának fő oka, hogy a két integráció agrárpolitikája a környezetvédelmi intézkedések terén igen jelentős különbségeket mutat és ez a mezőgazdasági politikáért felelős döntéshozók diskurzusában is érezhetően visszaköszön. |
Azonosító: | MTMT:35812617 |
Hivatalos URL: | https://doi.org/10.18531/sme.vol.11.no.4.pp.5-18 |
URI: | https://press.mater.uni-mate.hu/id/eprint/345 |