Az első Miyawaki-erdők Budapesten, avagy a biodiverzitás kicsiben

A növények egyöntetűsége a fajtahasználattal jár, akaratlanul csökkentve a diverzitást. Ez a folyamat hátrányos a változó klímában. Miyawaki Akira, japán botanikus, a leromlott természetes vegetáció rehabilitációja során az adott környezetben található fafajok magjainak keverékét, talajcserét követően elvetette. A Miyawaki-módszert városi környezethez adaptálva úgy határozhatjuk meg, hogy (1) sűrű telepítéssel (4–5 egyed/m2) (2) őshonos fajok magcsemetéit telepítik (3) talajcserét követően. Itt nem cél, hogy minden egyed elérje a végleges méretét. A hazai elnevezést illetően javasoljuk a Miyawaki-pagony használatát, mert az erdő kifejezés hazánkban az 5000 m2 feletti egybefüggő fás vegetációra vonatkozik. Az első hazai Miyawaki-erdőt 2021. május 20-án telepítették Budapesten, a Tabánban 40 m2-en, 9 őshonos cserje- és fafaj 120 egyedével. A jelenlegi 25 minierdőből 21 Budapesten található. A tabáni minierdőben a magasság mellett napi maximális fotoszintetikus teljesítményt, párologtatást, a minierdő talajának, lombjának és a környező gyepnek a hőmérsékletét mértük. Eredményeinkből látszik, hogy a fajok a saját növekedési ütemükben haladnak, ugyanakkor versengenek a fényért, és kihasználják a talajcsere nyújtotta előnyöket, hiszen a vénic-szil és a korai juhar átlagos méretei 3 év alatt elérték a 4 métert. Az egybibés galagonya és a vadkörte fotoszintetikus teljesítménye a legmagasabb. A fák ökológiai szolgáltatásai méretüktől függenek, amely a Miyawaki-erdőkben – köszönhetően a sűrű telepítésnek és a talajcserének – egyre növekvő ütemben emelkedik, így növelve a szén-dioxid-megkötést, a párologtatást, a hőmérséklet-mérséklést.

• Teljes kötet