Napjainkban egyre sürgetőbb megoldást kíván, hogy amennyiben az Európai Unió betiltaná a tojótyúkok ketreces tartását, akkor az ezt felváltó alternatív tartásmódok termelési hatékonyságát milyen gyakorlati és nemesítési megoldásokkal lehetne javítani, annak szem előtt tartásával, hogy a világ egyetlen hazai tojóhibrid-tenyésztő vállalata termékeit nemcsak az unióban, hanem a Föld több mint 50 országába exportálja. A vizsgálatokat a MATE Kaposvári Campusán a Bábolna TETRA Kft. által biztosított három genotípussal végeztük: a1 = Tetra-1(Leghorn típusú tojóhibrid); a2 = Tetra-2 (Rhode típusú, klasszikus barna tojóhibrid); a3 = Tetra-3 (Rhode típusú szülőpárok reciprok keresztezett ivadékai). N = 1.254 db tojóházba telepített jérce volt. A három vizsgált tartásmód: b1 = hagyományos ketrec (630 cm2/tyúk, MÁB eng. sz.: 232.1/00412/0016/2011); b2 = EU-konform berendezett ketrec (756 cm2/tyúk); b3 = alternatív tartás (1042 cm2/tyúk, rácspadló-mélyalom kombináció) volt. A kísérleti állományt ablaktalan tesztistállóban, egy légtéren belül, randomizált pozíciójú csoportokban helyeztük el, ahol a TETRA technológia szerint programozott tojástermelést folytattunk. A különböző genotípusok és az egyes tartásmódok közötti különbséget GLM eljárással SAS 9.4. programcsomag segítségével értékeltük. A vizsgált típusok és a tartásmódok között jelentős és szignifikáns különbségeket mértünk. A tojástermelőknek azt ajánljuk, hogy a tartás módjához válasszák ki a legmegfelelőbb tojóhibridet.