Poszméh faunisztikai adatok természetvédelmi területértékelésben való felhasználhatóságának megalapozása az Ipoly vízgyűjtőjének példáján

Területek állapotfelmérésekor, természetvédelmi értékelésekor a gerinctelen állatcsoportok felmérése általában nem, vagy csak nagyon korlátozott mértékben történik meg. Ugyanakkor az életközösségekben kulcsszerepet betöltő megporzó szervezetek felmérése ilyen esetekben nagyon fontos. A legfontosabb megporzók a méhek (Hymenoptera: Apoidea), és ezen belül a poszméhek (Bombus sp.) különösen alkalmasak lehetnek a területek természeti értékének meghatározására. Jelen munka az Ipoly vízgyűjtőjének példáján mutatja be a poszméhek természetvédelmi területértékelésben való felhasználhatóságát. Sajnos a pillanatnyilag rendelkezésre álló adatok csak nagyon kevés helyen érik el azt a mennyiséget, ami többé-kevésbé használható (Drégelypalánk, Ipolyhídvég, Ipolykér). Amennyiben az Ipoly vízgyűjtőjén kialakításra kerül egy monitorozó rendszer, mely az ott található természetközeli területek minőségi változásának nyomonkövetését célozza, abban mindenképpen fontos szerepet kell kapjon a poszméhek monitorozása is. Ez esetben nagyon fontos a monitorozó pontok körültekintő kiválasztása, és a felvételezési erőfeszítés standardizálása. Az alapos gyűjtésekből származó adatok mindenképpen alkalmasak lesznek a területek állapotváltozásainak nyomonkövetésére.