Álarcosok

Jeles András 1991-ben a kaposvári Csiky Gergely Színház deszkáin Valahol Oroszországban címmel egy különleges látomást vitt színre. Az előadás Csehov Három nővér című drámáján alapult, de Jeles egy szokatlan gesztussal bontotta meg a hagyományos játékformát: a várva várt álarcosok, akiket az eredeti darabban Natasa kérésére végül nem engednek be a Prozorov-házba, a kaposvári előadásban megjelennek a színen. Belépésükkel egy teljesen új játékstílus veszi kezdetét, mozgásszínház, etno zene és gregorián dallamok fűződnek egybe, a dalok apokaliptikus víziót idéznek meg Oroszország nem túl távoli jövőjéről. Az álarcosok különleges, nagyra nőtt babafejeket hordoznak, alakjuk a rendező koncepciójában egészen sajátos jelentéstartalommal társul. Jelen tanulmány az előadás értelmezési körét és fogadtatását kísérli meg röviden összefoglalni, különös tekintettel a maszkok jelentőségére.