A madárfészek-analízis alkalmazásának tesztelése városi élőhelyeken

Patkó, László and Ujhegyi, Nikolett and Heltai, Miklós (2014) A madárfészek-analízis alkalmazásának tesztelése városi élőhelyeken. TÁJÖKOLÓGIAI LAPOK / JOURNAL OF LANDSCAPE ECOLOGY, 12 (1). pp. 197-205. ISSN 1589-4673

[thumbnail of Szakcikk]
Preview
Text (Szakcikk)
17_Patko.pdf - Published Version
Available under License Creative Commons Attribution Non-commercial No Derivatives.

Download (397kB) | Preview
Item Type: Article
Uncontrolled Keywords: urbanizáció; Gödöllő; nem-invazív módszer; madárfészek-analízis; szőr morfológia; Merzse-mocsár;
Subjects: Q Science > Q Science (General)
SWORD Depositor: Sword Press
Depositing User: Sword Press
Date Deposited: 28 Jan 2026 09:07
Last Modified: 28 Jan 2026 09:07
Abstract:

Számos faj alkalmazkodott jól az emberi településekhez és a városi környezethez. A városi élőhelyek biodiverzitásának vizsgálata többek között a ritka vagy rejtőzködő fajok miatt alapvetően nehéz feladat. A nehezen vizsgálható fajok esetében különösen fontossá válnak az úgynevezett nem-invazív (noninvasive) vizsgálati módszerek, amelyek az állat megfogása, jelölése nélkül juttatnak minket a jelenlétükhöz kapcsolódó információkhoz. Ilyen módszerekkel fontos adatok szerezhetőek az emlősállatok szőreiből is, mivel azok a határozási módszertől függően nemzetségre, fajra, vagy akár egyedre vonatkozó információkat is adhatnak. Vizsgálatunkban a gyűjtött szőrszálak makroszkopikus és mikroszkopikus határozását választottuk. A makroszkopikus tulajdonságokon kívül egy szőrnek négy fontos mikroszkopikus tulajdonságát vettük figyelembe a határozásnál; a kutikula mintázatát az alnyélen (1) és a legvastagabb ponton (2), a medulla mintázatát a legvastagabb szakaszon olajos festéssel (3) és anélkül (4). Vizsgálatunkat két helyszínen végeztük, egy városi maradvány élőhelyfoltban, a Merzse-mocsárban, valamint a mára már teljesen városi parkká vált gödöllői Alsóparkban, és a Szent István Egyetem környékén. A Merzse-mocsárban 11 kategóriát különítettünk el, ezek a következők voltak: vándorpatkány (Rattus norvegicus), mezei nyúl (Lepus europeus), menyét-hermelin (Mustela nivalis-M. erminea), vidra (Lutra lutra), nagy pele (Glis glis), ember (Homo sapiens), mogyorós pele-erdei pele (Muscardinus avellanarius-Dryomis nitedula), kutyafélék (Canidae), denevérek (Chiroptera), rágcsálók (Rodentia) és azonosíthatatlan (Unident.). A Gödöllőn gyűjtött madárfészkekből összesen hétkategóriát alkottunk. Ezek a következők voltak: mezei nyúl (Lepus europeus), ló (Equus caballus), közönséges vakond (Talpa europea), kutya (Canis familiaris), mogyorós pele (Muscardinus avellanarius), ember (Homo sapiens) és azonosíthatatlan (Unident.). Véleményünk szerint a madárfészek-analízis egy jól használható nem-invazív módszer városi területek esetében is. A gyakorlat elsajátításához viszont sok idő és referenciaanyag szükséges.

Identification Number: MTMT:2582875 DOI:10.56617/tl.3707
Official URL: https://doi.org/10.56617/tl.3707
URI: https://press.mater.uni-mate.hu/id/eprint/593

Actions (login required)

View Item
View Item