Erdélyi, Arnold és Hartdégen, Judit és Molnár, Ábel Péter és Hajagos, Gabriella és Vadász, Csaba (2019) A mirigyes bálványfa (Ailanthus altissima (Mill.) Swingle) finomléptékű elterjedésének vizsgálata archív és recens adatok alapján a Peszéri-erdőben. TÁJÖKOLÓGIAI LAPOK / JOURNAL OF LANDSCAPE ECOLOGY, 17 (1). pp. 75-84. ISSN 1589-4673
Teljes szöveg07_Erdelyi.pdf - Publikált változat
Elérhető az alábbin: Szerzői jogi védettség: CC BY-NC-ND 4.0.
Letöltés (1MB)
| Tétel típusa: | Cikk |
|---|---|
| Kulcsszavak: | Kiskunsag; erdőtörténet; inváziós fafajok; archív üzemtervi adatok; erdőrészlet leíró lap; |
| Szakterület(ek): | Q Természettudomány QK Növénytan S Mezőgazdaság S Mezőgazdaság általában |
| SWORD Depositor: | Sword Press |
| Feltöltő: | Sword Press |
| Elhelyezés dátuma: | 24 Febr 2026 14:27 |
| Utolsó változtatás: | 24 Febr 2026 14:27 |
| Kivonat, rövid leírás: | A bálványfa visszaszorítására irányuló tevékenységek sikerét nagyban meghatározhatja a faj terjedési dinamikájának részleteiben való feltárása. A Peszéri-erdő erdőtömbjére (1003 ha) irányuló munkánk során archív üzemtervi adatok segítségével megkíséreltük lokális elterjedésének történetét rekonstruálni. Emellett felmértük az erdőt, amely során az adatokat nem mintavételezéssel, hanem a teljes területet lefedve gyűjtöttük saját protokoll szerint. A bálványfa erdőterületen belüli első adata az 1971-es üzemtervből származik. Elképzelhető, hogy a faj valóban nem sokkal ezelőtt kerülhetett be. Az ezt követő évtizedekben a faj elterjedésében ugrásszerű növekedéseket tapasztalhatunk. A rendelkezésünkre álló utolsó év (2016) leíró lapjai alapján a faj az erdőrészletek közel 50%-ában megtalálható, míg saját felmérésünk alapján ez 90%-ra emelkedik. A jelenleg hatályos üzemtervben a fafajsorba az erdőrészletek kevesebb, mint 10%-ába került be. Friss adataink alapján viszont az erdőrészletek mintegy negyede súlyosan fertőzöttnek mondható. |
| Azonosító: | MTMT:33208639 DOI:10.56617/tl.3466 |
| Hivatalos URL: | https://doi.org/10.56617/tl.3466 |
| URI: | https://press.mater.uni-mate.hu/id/eprint/672 |


