Kutatásunk célja egy Harkán található agrárerdészeti rendszer 3–5 km-es körzetében a háziméhek által táplálékforrásként hasznosított növények sokféleségének feltárása volt, hat méhcsalád kaptártermékeinek (méz, pollencsomók) mikroszkópos pollenanalízise alapján. A mézminták a nektárforrások, míg a pollencsomók a virágpor-eredet közvetlen indikátorai, így együttes vizsgálatuk kiegészítő információt nyújtott a helyi flóráról és a beporzók növényválasztási mintázatairól. Eredményeink szerint az agrárerdészeti környezet fajgazdag és stabil táplálékbázist biztosít, amely elősegíti a beporzók egészségét és támogatja a méztermelés fenntarthatóságát. Mind a pollencsomók, mind a mézminták esetében jelentős különbségek mutatkoztak a hat méhcsalád nektár- és pollenforrás-preferenciáiban, ami a helyi növényzet változatosságát és a méhek gyűjtési viselkedésének egyediségét tükrözi. A három vizsgálati hónap eredményei alapján áprilisban és júliusban a pollencsomók, míg májusban a mézminták mutattak nagyobb növénycsalád-diverzitást, ami összefügghet bizonyos fajok (pl. Brassica napus, Castanea sativa) felül-, illetve a fehér akác (Robinia pseudoacacia) alulreprezentált pollenszámával. A Brassicaceae család pollenje valamennyi mézmintában jelen volt, ami a repcefélék elhúzódó virágzásával és a zöldítési gyakorlatokkal magyarázható. A méz- és pollenminta-összetételek közötti eltérések azt jelzik, hogy a méhek nektár- és pollenforrás-preferenciái különbözhetnek, valamint a vizsgálati terület bőséges és változatos táplálékforrást biztosított a méhcsaládok számára. A két kaptártermék párhuzamos elemzése alkalmas a méhlegelők és az ökoszisztéma szerkezetének feltérképezésére, valamint hosszú távú monitorozásra, amely segítheti az élőhelykezelési és növénytelepítési stratégiák beporzóbarát kialakítását.