Az önkéntes tűzoltó testületek mint civil szervezetek, több mint 150 éve szolgálják közösségünket, függetlenül attól, hogy milyen a társadalmi és a politikai berendezkedés. Határon innen vagy túl a szellemiség ugyanaz, védeni és menteni az emberi javakat. Az önkéntes tűzoltóság azon túl, hogy a saját helyi közösségek védelmére összpontosít, fontos szerepet tölt be a közösségfejlesztési programokban is. A bácskai falvakban ezek a szervezetek voltak azok, akik az 1800-as évek végén és az 1900 évek elején az önszerveződést és társadalmi élet alapjait tették le a helyi közösségekben. Tevékenységük szerteágazó volt, művelődési esteket tartottak, sporteseményeket szerveztek és fúvószenekarokat alapítottak. Az évek során bajtársi szövetségek alakultak a szomszéd települések között. Az egyesületek vezetői és tagságai közös programokon, versenyeken vettek részt. Határon átívelő együttműködés az 1960-as évek második felében kezdődött, ami a jó szomszédsági viszonynak köszönhetően egyre hatékonyabbá vált a határmenti települések között. A primer kutatásunk célja az volt, hogy az általunk lehatárolt térségben működő önkéntes tűzoltó egyesületek helyzetét és hatását felmérjük. A kutatási eredmények szerint, a szerb-magyar határon átívelő együttműködés, a szervezetek közötti kapcsolatépítés elősegíti a sikeres részvételt az uniós pályázatokon (a két ország között a zöldhatárt a Gemenci erdő és a Felső-Dunamente alkotja) és ez javítja térségi szintű ellátást, a térségben élők jól létét. Javaslatként megfogalmazódott egy közös térségi együttműködés: együttes közös riasztás nagyobb tűz, illetve katasztrófa esetén, továbbá vészhelyzet esetén az országhatár könnyebb átjárhatóságára lenne szükség a kutatás tapasztalatai szerint.