Az ipari termelés mellett a lakókörnyezetünk van a legjelentősebb hatással talajaink állapotára. A városi, illetve antropogén talajok fogalma már évtizedek óta foglalkoztatja a tudományos világot, és ma már önálló talajtani kategóriaként kezelik azt. Azonban nem elég leírni az antropogén talajokat alakító folyamatokat, hanem rendszeresen nyomon is kell követni őket. Az emberi környezet-ben a változások sokkal gyorsabban bekövetkeznek, és akár évek alatt is gyökeresen eltérő képet mutathatnak ezek a talajok.Nyugat-Magyarországon városi talajokkal először a Soproni Egyetem kezdett el foglalkozni, és ezen kutatások kereteiben készült el 2011 márciusa és júniusa között egy Székesfehér-vár teljes területét lefedő kutatás, mely során képet kaptunk a város talajainak állapotáról. 2018 júliusában kijelölt monitoringpontokon a talajokat ismét mintáztuk, és alapvető tulajdonságaik alapján kiérté-keltük őket. Elsősorban káliumkloridos és vizes kémhatásukat, a szénsavas mésztartalmukat és a fizikai féleségüket vizsgáltuk-.A hét évvel korábbi eredményekkel összehasonlítva és a város ez idő alatt történő változásait figyelembe véve kísérletet tettünk arra, hogy a tulajdonságok időben való változását megbecsüljük. A kiértékelésekhez térinformatikai programokkal (Google maps, QGIS) tudtuk megállapítani a talajtulajdonságok térbeli mintázatát, és a fejlesztések felvételével, ábrázolásával pontosítottunk a változások becsléséhez. A város már ilyen rövid időtáv alatt is jelentősen át tudta formálni a talajállapotokat a legaktívabb zónákban. Hét év távlatában főként a város talajának fizikai jellemzőiben figyelhettünk meg változást. A magasabb homoktartalmú fizikai féleségű talajok irányába történő elmozdulást tapasztaltunk, amely a többletvízhatások kezelésének szempontjából lehet egy pozitív változás a városban, de a megnövekedett aszályos időszakok során nehézségeket is okozhat.