A tanulmány célja, hogy feltárja a női pedagógusokra jellemző egészségmagatartási formák prevalenciáját, valamint azok összefüggéseit pszichológiai jóllét mutatóival. A vizsgálatban 520 női pedagógus töltött ki online anonim kérdőívet mely, az alábbi mérőeszközöket tartalmazta: WHO-5, TSWQ, Tanári Reziliencia Skála, MOLBI, CES-D és egészségmagatartásra vonatkozó tételek. Eredményeink szerint a pedagógusok 24,4%-a dohányzott, 74%-a fogyasztott alkoholt és 10,2%-a pszichofarmakon-használó. A dohányzás és a nagyivás rizikófaktorainak bizonyult a depresszió és a kiégés, védőfaktornak pedig az idősebb kor. A nyugtatófogyasztás rizikófaktorai szintén a depresszió és a kiégés voltak, emellett védőfaktorai a pszichológiai jóllét, a tanári jóllét és a reziliencia. Az étkezési kontrollt a pszichológiai jóllét és a tanári reziliencia jósolta be. Eredményeink arra mutatnak rá, hogy a túlterheltség és a munkahelyi stressz a káros magatartásformák jelentős rizikófaktorainak tekinthetők, ugyanakkor a pszichológiai védőfaktorok (pl. tanári jóllét, reziliencia, támogató munkahelyi környezet), elősegítik az egészséges életmód fenntartását.

The aim of this study is to examine the prevalence of health behaviors among female teachers and their associations with psychological indicators, focusing on protective and risk factors. In the study, 520 female teachers completed the anonymous online survey including the WHO-5, TSWQ, Teacher Resilience Scale, MOLBI, CES-D, and health behavior items. According to the results, 24.4% of participants smoked, 74% consumed alcohol and 10.2% reported psychopharmacological use. In terms of smoking and binge drinking, depression and burnout proved risk factors, while older age was a protective factor. Sedative use was also predicted by depression and burnout as risk factors and psychological well-being, teacher well-being, and resilience as protective factors. Dietary control was predicted by psychological well-being and teacher resilience. Our findings pinpoint that work overload and occupational stress can be viewed as significant risk factors for harmful health behaviors, while the psychological protective factors (such as teacher well-being, resilience and supportive work environment) may strengthen the maintenance of healthy lifestyle.