A húsos som (Cornus mas L.) jelentős genetikai variabilitással rendelkező faj, amely indokolttá teszi a különböző genotípusok morfológiai jellemzőinek részletes és szisztematikus vizsgálatát. A gyümölcs morfológiai tulajdonságai kiemelt jelentőséggel bírnak mind a termesztéstechnológia optimalizálása, mind pedig a feldolgozhatóság szempontjából. Jelen tanulmány célja három termesztett fajta (‘Lutea’, ‘Kazanlak’, ‘Jolico’), valamint nyolc vadon termő genotípus gyümölcseinek összehasonlító morfológiai elemzése volt, különböző termőhelyekről származó minták felhasználásával. A vizsgálat során a 2024-es és 2025-ös évjáratok esetében meghatároztuk a gyümölcstömeget és a magtömeget, továbbá kiszámítottuk a hús és a mag tömegének arányát, valamint az alakindexet, amelyet a hosszúság és szélesség hányadosaként definiáltunk.A vadon termő genotípusok esetében az átlagos gyümölcstömeg 0,82–2,05 g, míg a magtömeg 0,17–0,64 g között változott; a kőmagarány 13,9–53,8% tartományban volt. A termesztett fajták nagyobb gyümölcs- (1,93–6,00 g) és magtömeget (0,42–0,93 g) mutattak, miközben a kőmagarány 12,3–26,8% között változott a 2024. és 2025. évi vizsgálatok alapján. Az alakindex tekintetében szignifikáns különbségek voltak kimutathatók a termesztett fajták között (‘Lutea’: 1,3–1,5; ‘Kazan-lak’: 1,5–1,8; ‘Jolico’: 1,5–1,7). A vadon termő genotípusok alakindexe ezzel szemben szélesebb tartományban (1,3–1,9) változott. Míg a termesztett fajták esetében az értékek alakulása elsősorban fajtaspecifikus tulajdonságokkal magyarázható, addig a vadon termő genotípusoknál a nagyobb variabilitás fokozott morfológiai diverzitásra utalhat.A vizsgált genotípusok között a gyümölcsmorfológiai paraméterek tekintetében statisztikailag igazolható különbségek voltak kimutathatók, ugyanakkor a fajtákon belül is számottevő variabilitás volt megfigyelhető. Ez egyrészt a termőhelyi adottságok és a termesztéstechnológiai tényezők együttes hatásával magyarázható, másrészt a jelen vizsgálatban igazoltan jelentős évjárathatás is hozzájárul a variabilitáshoz.Eredményeink alapján megállapítható, hogy a vizsgált genotípusok értékes alapanyagot szolgáltathatnak mind a termesztéstechnológiai fejlesztésekhez, mind a nemesítési programokhoz. A morfometriai paraméterek részletes elemzése egyúttal megalapozza a további, feldolgozhatóságra irányuló kutatásokat, különös tekintettel a teljes gyümölcs hasznosításának lehetőségeire.