A kajszitermesztés eredményességét a téli és a tavaszi fagykárok nagymértékben veszélyeztetik. Az utóbbi időszakban a tavaszi, virágzáskori fagyok nagyobb problémát jelentettek, mint a télen bekövetkezők, aminek elsődleges oka a klímaváltozás. Az egyre enyhébb telek következtében a virágzási idő fokozatosan korábbra tolódott, emellett az időjárási szélsőségek is egyre gyakoribbá váltak. Míg néhány évtizeddel ezelőtt a kajszifák virágzása leginkább áprilisban, Magyarország északi tájain április második felében következett be, az utóbbi években a márciusi virágzás a jellemző hazánkban, de volt már február végi virágzáskezdet is. Az április első napjaiban rendszeresen előforduló erőteljes lehűlések a kajszifákat már virágzásban vagy elvirágzás utáni állapotban érik Magyarország legnagyobb részén. Ebben a fenológiai állapotban már néhány fokkal a fagypont alatti hőmérséklet is súlyos károkat okoz. Ráadásul május közepéig még bármikor jöhetnek fagyok. Az időjáráson nem tudunk változtatni. A kajszitermesztés minden részletét kell nagyon átgondoltan a megváltozott körülményekhez igazítani. A termőhely jó megválasztása, megfelelő alany- és fajtaválasztás, a művelési rendszer kialakítása, valamint a termesztéstechnológiai műveletek szakszerű elvégzése segíthet leginkább a problémakör megoldásában. Emellett érdemes az ültetvényünket fagyvédelmi berendezésekkel is fölszerelni, amelyek választéka egyre bővül. Kulcskérdés, hogy a gyümölcsfáink mindig kiváló kondícióban és jó egészségi állapotban legyenek. Ezért mindent meg kell tenni. A generatív szerveik a legérzékenyebbek a fagyra. Télen a virágrügyek, tavasszal pedig a virágbimbók, a virágok, később a gyümölcskezdemények. A fenológiai folyamatok előrehaladtával fokozatosan csökken a fagytűrésük. Emellett fontos tudnunk, hogy a kajszifajták között nagy különbségek vannak a genetikailag öröklött fagytűrésük tekintetében. A MATE Budai Campus (korábban Kertészeti Egyetem) Gyümölcstermesztési Tanszékén 1994 óta folynak részletes vizsgálatok a kajszifajták fagytűrőképességének meghatározása érdekében, részben szabadföldi fagykár felvételezésekkel, részben mesterséges fagyasztásos kísérletekkel, nagy fajtakör bevonásával. Ezek eredményei alapján tudjuk, hogy a fagytűrési középértékkel (LT50) kifejezett fagyállóság a kajszifajták generatív szerveire vonatkozóan a virágzási időszakban, fajtától és fejlődési fázistól függően, sokéves átlagban −3 °C és −5 °C közötti tartományban alakul. Elvirágzás után pedig már −1 °C, −2 °C-os lehűlés is súlyos fagykárt tud okozni. Az egészséges és jó kondíciójú fákon ilyen fagytűrésre számíthatunk, tudva azt, hogy a tényleges fagykár az ültetvényben nagyon sok tényezőtől függ, nemcsak a legalacsonyabb hőmérséklettől. Az utóbbi években egyre nagyobb szerepet kapnak a gyümölcstermesztés technológiájában a növénykondicionáló készítmények. Egyre több cég forgalmaz ilyeneket, különböző összetételben. A makro- és mikroelemek, aminosavak, huminsavak, borostyánkősav és más anyagok segíthetnek a fáknak a télre való felkészülésben, valamint a szervek fagyállóságának javításában, szakszerűen beillesztve a technológiába. Nagy kérdés, hogy mennyivel tudják javítani a fák természetes ellenálló képességét. Ennek meghatározása érdekében állítottunk be kísérletet 2026 tavaszán egy üzemi kajsziültetvényben, és ennek eredményeit tesszük közzé mostani közleményünkben. Három növénykondicionáló készítményt alkalmaztunk, különböző fejlődési fázisokban a ’Goldrich’ kajszifajta fáin, a virágzási időszakban. Összefoglalva az eredményeket, a készítmények, az LT50 értékkel kifejezve 1-1,5 °C-kal javították a generatív szervek fagytűrését.