Bede, Ádám és Valkó, Orsolya és Deák, Balázs (2026) A tiszainokai Fekete-halom tájtörténete és aktuális növényzete. TÁJÖKOLÓGIAI LAPOK / JOURNAL OF LANDSCAPE ECOLOGY, 24 (1). pp. 3-16. ISSN 1589-4673
Teljes szöveg#1_Bede_et_al_24_(1)_3_16.pdf - Publikált változat
Elérhető az alábbin: Szerzői jogi védettség: CC BY-NC-ND 4.0.
Letöltés (1MB)
| Tétel típusa: | Cikk |
|---|---|
| Kulcsszavak: | halom (kurgán, kunhalom), sztyeppcserjés, gyomvegetáció, spontán regeneráció, törpe mandula (Prunus tenella syn. Amygdalus nana), mound (burial mound, kurgan), Yamnaya Culture, landscape changing, loess grassland, Prunus tenella (syn. Amygdalus nana), spontaneous regeneration |
| Szakterület(ek): | G Földrajz, antropológia, kikapcsolódás GE Környezettudomány Q Természettudomány Q Természettudomány általában |
| Feltöltő: | Erika Orosz-Bodnár |
| Elhelyezés dátuma: | 11 Aug 2026 14:02 |
| Utolsó változtatás: | 11 Aug 2026 14:02 |
| Kivonat, rövid leírás: | A Tiszainoka külterületén található Fekete-halom egy őskori kurgán, valószínűleg a Jamnaja-kultúra építhette a késő rézkorban. A halom felszínét a 18. században már művelték. Az 1960-as években a tetején földmérési pontot állandósítottak. A halom északi oldala erősen erodált, a roncsolás a korábban rajta áthaladó földút használata miatt alakult ki. Az európai uniós agrár-környezetvédelmi támogatásoknak köszönhetően a halom területén 2014-re felhagyták a szántóföldi művelést. A felszínt spontán jól regenerálódó parlag borítja, többek között a déli és nyugati oldalon megjelent a védett törpe mandula (Prunus tenella) is. Természetvédelmi kezelésként a kímélő kaszálás indokolt, továbbá érdemes lenne a halom körül széles gyepi pufferzónát kialakítani. |
| Azonosító: | MTMT:37420461 DOI:10.56617/tl.7033 |
| Hivatalos URL: | https://doi.org/10.56617/tl.7033 |
| URI: | https://press.mater.uni-mate.hu/id/eprint/935 |


