Tóthi, Róbert és Gura, J. Tamás és Szeli, Nóra és Hatala, Mihály és Héja, Endre és Vas, Zoltán és Szabó, Lajos és Áprily, Szilvia és Sheik Abdul, Naeem (2024) Őszi vetésű gabona- és gabona-pillangós keverékszenázsok táplálóanyag-tartalmának bendőbeli lebonthatósága. In: Halas, Veronika és Tóthi, Róbert (Szerk.) Application of One Health Concept in Farm Animal Nutrition : 21th International Symposium on Animal Nutrition and One Health Day, 6 November, 2024 Kaposvár, Hungary : Proceedings = Egy Egészség (One Health) koncepció a haszonállatok takarmányozásában : 21. Nemzetközi Takarmányozási Szimpózium És Egy Egészség Nap, 2024. november 6. Kaposvár : Tanulmányok. MATE Press, Gödöllő. pp. 87-94. ISBN 978-963-623-120-0
Teljes szöveg![[thumbnail of Konferenciaközlemény]](https://press.mater.uni-mate.hu/style/images/fileicons/text.png)
009_Tóthi et al..pdf - Publikált változat
Elérhető az alábbin: Szerzői jogi védettség: CC BY-NC-ND 4.0.
Letöltés (314kB)
Tétel típusa: | Könyvrészlet |
---|---|
Szakterület(ek): | S Mezőgazdaság SF Állattenyésztés |
Feltöltő: | Sára G. Szabó |
Elhelyezés dátuma: | 11 Aug 2025 16:35 |
Utolsó változtatás: | 11 Aug 2025 16:35 |
Kivonat, rövid leírás: | A vizsgálat célja az őszi vetésű gabonakeverék (tritikálé + őszi búza + őszi árpa), illetve a gabona-pillangós keverékek a (tritikálé + őszi takarmányborsó + pannon bükköny, tritikálé + pannon bükköny) táplálóanyagainak bendőbeli lebonthatóságának meghatározása volt. A zöld alapanyag biológiai adalékanyag felhasználásával került besilózásra. A betárolástól számítva 331 nap elteltével történt mintavétel kémiai analízisre és az in situ vizsgálatok lebonyolításához. Az in situ eljárás során a takarmánymintákat bendőkanüllel ellátott, holstein-fríz tehenek bendőjébe inkubáltuk (0, 2, 4, 8, 16, 24, 48 és 72 óra, 4 ismétlés). Az eltérő inkubációs időpontokban kapott lebonthatóság adataiból került kiszámolásra a táplálóanyagok (szárazanyag, nyersfehérje, NDF, ADF) aktuális bendőbeli lebontása, figyelembe véve a takarmányozási szintet, illetve a bendőtartalom kiáramlási sebességét. Eredményeink szerint a vizsgált őszi vetésű gabona-pillangós keverékek és az őszi vetésű gabonafélék keveréke az intenzív termesztésű, őszi vetésű füvekből készült szilázsok/szenázsok táplálóanyagtartalmi paramétereihez közel állnak, de lignintartalmuk magasabb. Adalékanyag használata mellett a keverékszenázsok megfelelően erjednek, fehérjetartalmuk bendőbeli lebonthatósága jó, azonban a hosszú ideig történő tárolás (6 hónap felett) csökkenti a rostfrakciók lebonthatóságát. A tritikálé, pannon bükköny és őszi takarmányborsó keverékének (44%) és a tritikálé és pannon bükköny keverékének potenciális NDF-lebonthatósága (53%), meghaladja a csak gabonaféléket tartalmazó keverék értékét (30%), de nem éri el az intenzív fűfélékre vagy a gabonafűféle-keverékekre jellemző 60–75%-os értéket. A vizsgált keverékek növendékek, de akár a nagy tejtermelésű tehenek takarmányadagjában is szerepeltethetők, ám ez utóbbi esetben a keverékeket csak megfelelő körültekintéssel, más rostforrások felhasználásával együtt javasolt etetni. |
Hivatalos URL: | https://doi.org/10.54597/mate.0168 |
Kapcsolódó URL: | |
URI: | https://press.mater.uni-mate.hu/id/eprint/400 |