A vizsgálat célja az őszi vetésű gabonakeverék (tritikálé + őszi búza + őszi árpa), illetve a gabona-pillangós keverékek a (tritikálé + őszi takarmányborsó + pannon bükköny, tritikálé + pannon bükköny) táplálóanyagainak bendőbeli lebonthatóságának meghatározása volt. A zöld alapanyag biológiai adalékanyag felhasználásával került besilózásra. A betárolástól számítva 331 nap elteltével történt mintavétel kémiai analízisre és az in situ vizsgálatok lebonyolításához. Az in situ eljárás során a takarmánymintákat bendőkanüllel ellátott, holstein-fríz tehenek bendőjébe inkubáltuk (0, 2, 4, 8, 16, 24, 48 és 72 óra, 4 ismétlés). Az eltérő inkubációs időpontokban kapott lebonthatóság adataiból került kiszámolásra a táplálóanyagok (szárazanyag, nyersfehérje, NDF, ADF) aktuális bendőbeli lebontása, figyelembe véve a takarmányozási szintet, illetve a bendőtartalom kiáramlási sebességét. Eredményeink szerint a vizsgált őszi vetésű gabona-pillangós keverékek és az őszi vetésű gabonafélék keveréke az intenzív termesztésű, őszi vetésű füvekből készült szilázsok/szenázsok táplálóanyagtartalmi paramétereihez közel állnak, de lignintartalmuk magasabb. Adalékanyag használata mellett a keverékszenázsok megfelelően erjednek, fehérjetartalmuk bendőbeli lebonthatósága jó, azonban a hosszú ideig történő tárolás (6 hónap felett) csökkenti a rostfrakciók lebonthatóságát. A tritikálé, pannon bükköny és őszi takarmányborsó keverékének (44%) és a tritikálé és pannon bükköny keverékének potenciális NDF-lebonthatósága (53%), meghaladja a csak gabonaféléket tartalmazó keverék értékét (30%), de nem éri el az intenzív fűfélékre vagy a gabonafűféle-keverékekre jellemző 60–75%-os értéket. A vizsgált keverékek növendékek, de akár a nagy tejtermelésű tehenek takarmányadagjában is szerepeltethetők, ám ez utóbbi esetben a keverékeket csak megfelelő körültekintéssel, más rostforrások felhasználásával együtt javasolt etetni.

• Teljes kötet