Kaszab, Edit és Pék, N és Farkas, Milán és Kriszt, Balázs és Szoboszlay, Sándor (2010) Környezeti eredetű Pseudomonas aeruginosa törzsek virulenciájának vizsgálata. TÁJÖKOLÓGIAI LAPOK / JOURNAL OF LANDSCAPE ECOLOGY, 8 (1). pp. 135-146. ISSN 1589-4673
Teljes szöveg13_Kaszab.pdf - Publikált változat
Elérhető az alábbin: Szerzői jogi védettség: CC BY-NC-ND 4.0.
Letöltés (974kB)
| Tétel típusa: | Cikk |
|---|---|
| Kulcsszavak: | mikrobiális ökológia, Pseudomonas aeruginosa, környezetbiztonság, virulencia, hemolízis |
| Szakterület(ek): | Q Természettudomány Q Természettudomány általában |
| SWORD Depositor: | Sword Press |
| Feltöltő: | Sword Press |
| Elhelyezés dátuma: | 17 Nov 2025 10:26 |
| Utolsó változtatás: | 17 Nov 2025 10:26 |
| Kivonat, rövid leírás: | Természeti környezetünkben számos opportunista patogén mikroorganizmus él, mely fajok esetleges humán-egészségügyi kockázatainak csupán napjainkban szentelnek nagyobb figyelmet. Ilyen fakultatív patogén kórokozó a Pseudomonas aeruginosa baktérium, mely széleskörű katabolitikus potenciálja révén számos szerves szennyezőanyag lebontására képes. Szénhidrogénnel szennyezett földtani közegben, illetve felszín alatti vízben a szennyeződéshez adaptálódva akár egy esetleges fertőzéshez elegendő sejtszámot is elérhet. Vizsgálataink rávilágítanak, hogy a környezeti mintákból (elsősorban talajból és talajvízből) származó P. aeruginosa baktériumtörzsek szennyezett területek esetében széles körben elterjedtek, sőt a talaj mikrobiótájának domináns tagjává is válhatnak. Képesek továbbá a klinikai izolátumokhoz hasonló, vagy azt meghaladó intenzitású hemolitikus aktivitás kifejtésére, azaz a vörösvértestek károsítására, mely tulajdonság közvetlen virulencia faktornak tekinthető. Megállapítottuk, hogy a környezeti és klinikai eredetű törzsek hemolízis szempontjából nem különíthetőek el, azaz a környezeti izolátumok egészségügyi kockázata feltehetően nem marad el a klinikai környezetben tapasztaltaktól. Izolátumaink Magyarország változatos tájegységeiről, legtöbb esetben erősen bolygatott, emberi hatásnak kitett közegből származtak, így az opportunista kórokozó mikroorganizmusok jelenléte és intenzív felszaporodása közvetve bár, de emberi tevékenységnek tulajdonítható. Ezen hatások kiküszöbölése, a patogén mikroszervezetek szénhidrogénnel szennyezett közegben való elterjedésének megakadályozása környezetvédelmi és mikrobiális ökológiai szempontból egyaránt a jövő fontos feladata. |
| Azonosító: | MTMT:1482956 DOI:10.56617/tl.3963 |
| Hivatalos URL: | https://doi.org/10.56617/tl.3963 |
| URI: | https://press.mater.uni-mate.hu/id/eprint/480 |


