Takács, Márton és Malatinszky, Ákos (2012) A szelídgesztenye kultuszának áttekintése és Magyarország legnagyobb szelídgesztenyéinek bemutatása. TÁJÖKOLÓGIAI LAPOK / JOURNAL OF LANDSCAPE ECOLOGY, 10 (2). pp. 457-466. ISSN 1589-4673
Teljes szöveg21_Takacs.pdf - Publikált változat
Elérhető az alábbin: Szerzői jogi védettség: CC BY-NC-ND 4.0.
Letöltés (366kB) | Előzetes bemutató
| Tétel típusa: | Cikk |
|---|---|
| Kulcsszavak: | kultusz; védelem; dendometria; gesztenye; |
| Szakterület(ek): | S Mezőgazdaság S Mezőgazdaság általában |
| SWORD Depositor: | Sword Press |
| Feltöltő: | Sword Press |
| Elhelyezés dátuma: | 20 Nov 2025 11:38 |
| Utolsó változtatás: | 20 Nov 2025 11:38 |
| Kivonat, rövid leírás: | Az európai és a hazai szelídgesztenye-kultusz áttekintését adjuk. Számos fajhoz (pl. hársak, füzek, tölgyek) hasonlóan a szelídgesztenyéhez is legendák, népszokások kapcsolódtak a történelem során. Vizsgálatainkban Magyarország legnagyobb törzskerülettel rendelkező szelídgesztenyéit mértük fel, amelyek döntő része hatalmas mérete ellenére, illetve kora folytán, pusztuláshoz közeli állapotban van. A dendrometriai mérések alapján hazánk legnagyobb Castanea sativa egyede a nagykutasi pincék között áll. A foltokban megmaradt, egykor nagy területet elfoglaló zengővárkonyi, illetve a védett velemi gesztenyések több óriást is rejtenek. A surdi pincesorok között is évszázados fákra bukkanhatunk. Vas megye legnagyobb szelídgesztenyéjét Torony község határában, magas cserjék közt meghúzódva találjuk. A boncodföldei fa és környéke nagy változáson ment át az évek alatt. Somogy megye legnagyobb „jóféle gesztenyéi” a több nemes fajtának otthont adó Iharosberényben vannak. Tanulmányunkban ezeken kívül zalaegerszegi, dióskáli, baki, csepregi és csipkereki fákat mértünk. |
| Azonosító: | MTMT:2529541 DOI:10.56617/tl.3814 |
| Hivatalos URL: | https://doi.org/10.56617/tl.3814 |
| URI: | https://press.mater.uni-mate.hu/id/eprint/515 |


