Kondorosi mezsgyékben előforduló védett növények élőhelyének monitorozása I.

Kutatásunk során Kondoros külterületéhez tartozó mezsgyék növényzetét vizsgáltuk. Célunk volt fajkészletük összehasonlítása, a védett növényállományok helyzetének feltárása, a veszélyeztető tényezők felmérése. Munkánk egyik legfontosabb eleme volt, hogy olyan mintavételi módszert alakítsunk ki, amely lehetővé teszi a mezsgyék növényzetének monitorozását, a változások precíz nyomon követését. A cönológiai felvételeket 2010 májusában készítettük. A mintanégyzetek egységesen 5×2 m nagyságúak voltak, amelyekből minden mintaterületen 11 db-ot készítettünk egy-egy 55 m hosszú transzszekt mentén. A transzszektek helyét pontosan rögzítettük, így a módszer alkalmas a pontos monitorozás megvalósítására. A védett fajok mellett különös figyelmet fordítottunk az invazív és a cserjésedést előidéző fajokra. A legkisebb fajszámot egy szántófölddel közvetlenül érintkező, cserjésedő, akácsor alatt található mezsgyében jegyeztük fel, amely egy jelentős Amygdalus nana állomány élőhelye. A Salvia nutans évente kaszált és pufferzónával rendelkező termőhelye volt a legfajgazdagabb. A vizsgált mezsgyék természetességéről elmondható, hogy gyakran a degradációra utaló fajok dominálnak. Csak két mezsgyeszakasz esetében volt borításuk közel azonos a természetességre utalókéval. A cserjésedés sok mezsgye esetében gondot okoz. A Prunus spinosa, a Robinia pseudoacacia és a Sambucus nigra térhódítása jelentős.