A tanulmány célja a Rákos-patak vízgyűjtő területén bekövetkező változások nyomon követése az 1990-2018-as időszak között. Ehhez a CORINE rendszerén alapuló, 5 időpontból származó adatbázisok képezték az alapot, melyek segítségével kategóriákra lehetett osztani a terület tájhasználati besorolását. A vízgyűjtő területet két részre osztva (a fővárosi szakasz, mint Alsó-Rákos, és az agglomeráció érintette Felső- Rákos), kimutatható, hogy a fővárosi szakaszon nem történt érdemi változás a vizsgált 28 éves időszakban, de a Felső-Rákos jellemezte szakaszon részben erősödő városi hatás, részben pedig átalakuló mezőgazdasági tájhasználat tapasztalható. Összességében a területet célzó programok főleg az infrastruktúra kiépülésében érhetőek tetten, a vizes élőhelyek erősödését a következő évek felmérései mutathatják meg.