A tudományos kutatások egyik módszertani kiterjesztési és hatékonyság-növelési lehetősége a közösségi tudomány (citizen science), amely az elmúlt évtizedekben egyre jobban terjed a különböző tudományterületeken belül, és azok között. Ennek egyik jelentős gyakorlati példája egy lelkes amatőr adatgyűjtő (Cseh László) évtizedeken át végzett kitartó és pontos munkájával a legfontosabb helyi éghajlati adatokat (napi hőmérséklet mérése reggel 7 és 12 órakor, csapadék mennyisége) gyűjtötte össze a Cegléd melletti pusztán. Az éves hőmérsékleti átlagok mellett az évszakok hőmérsékleti átlagainak alakulását is kimutattuk, melyek közül a legnagyobb növekedést (+2,0 °C) a téli átlaghőmérsékletek alakulásánál mértük. Az adatok alapján a hőség napok (Tmax = ≥ 35 °C), valamint a fagyos- (T < 0 °C) és zord (T < 10 °C) napok számának alakulását is vizsgáltuk. Megállapítottuk a hőség napok növekvő; a fagyos- és zord napok csökkenő tendenciáit. Az adatsoroknak az országos adatok dinamikájával való összehasonlítását és a növényfenológiai felhasználási lehetőségeit mutatjuk be a jelen közleményben. A helyi adatsorok jól illeszkednek az országos tendenciához, és az éghajlatváltozás növényfenológiai hatásainak kimutatásával a természetvédelem eredményességét növelhetik. A közösségi tudomány lehetőséget ad a tudományos eredmények nagyobb mértékű társadalmi meg- és elismerésére. Az éghajlatváltozás összetett ökológiai kölcsönhatásainak lokális léptékű kimutatására a pókbangó orchidea faj alkalmazása a hazai környezeti viszonyok között is javasolható, mivel hazánkban jellemző és fokozottan védett faj, vízhiányra érzékeny, különösen alacsony talajnedvesség tartalmú területeken.