Az alábbi tanulmány William Shakespeare drámáiban, illetve azok filmes és színpadi adaptációiban vizsgálja a különböző előítéletek jelenlétét. Az interpretatív hozadékokat pedig igyekszik oly módon hasznosítani, hogy az drámapedagógiai foglalkozások során is jól alkalmazható legyen. Az ilyen foglalkozások során a diákok megismerik saját korlátaikat, esetleg öntudatlanul is jelen lévő előítéleteiket, ugyanakkor mélyebben megértik a velük szembeni előítéleteket, működését, belső logikáját is. A tanulmány példái a Rómeó és Júliából, a Makrancos hölgyből, az Othellóból és a Velencei kalmárból származnak; fontos hangsúlyozni, hogy eltérő súlyosságú előítéletekről van szó, amelyek közül a súlyosabbakat csak érett kamaszkortól ajánljuk feldolgozásra. Az ilyen foglalkozásokon mindig figyelni kell az esetleges traumák, indulatok, konfliktusok feloldására, feldolgozására is. A személyes érintettségtől való eltávolításra remek segédeszköz lehet Shakespeare drámáinak világa, amely rugalmasan és árnyaltan viszonyul az előítéletek kérdéséhez is.