A kutatás aktualitását az adja, hogy Magyarországon a politikai és gazdasági rendszerváltás után fokozatosan megjelent a kiegyensúlyozatlan térségi fejlődés problémája. Ennek részbeni megoldására keresi a választ a tanulmány, melynek fő célja, a magyarországi fürdők vármegyék szerinti személyforgalmának területi és időbeli egyenlőtlenségi mintázatának és polarizációjának értékelése, melyek a jövőbeni térségi fejlesztési tervezésben potenciális stratégiai és cselekvési területek lehetnek. A kutatás további célja, hogy a magyar fürdők személyforgalmát tekintve a különbségek csökkenjenek a vármegyék között, ezáltal is növelve a társadalmi kohéziót és a gazdasági egyensúlyt. Az adatok a Központi Statisztikai Hivatal adatbázisából a 2010–2024 évek közötti időszakból kerültek legyűjtésre Magyarország 19 vármegyéje szerint. A fürdők vármegyék szerinti személyforgalmának területi egyenlőtlenségi és polarizáltsági vizsgálata az átlagtól való abszolút eltérés módszerrével, az időbeli egyenlőtlenségi és polarizáltsági elemzés az Éltető-Frigyes index (duál mutató) felhasználásával és a polinomiális trend módszerével történt.

A kutatás eredményei azt mutatják, hogy a fürdők személyforgalmának lebonyolításában legkisebb részben Nógrád és Tolna vármegye, legnagyobb részben Zala és Hajdú-Bihar vármegye vesz részt. A vizsgált időszakban a fürdők vármegyék szerinti személyforgalmának területi megosztottsága növekedett, a pólusok átrendeződtek. A fürdők személyforgalmának időbeli egyenlőtlenségében 2017. évben polarizációs trendváltás következett be, a fejlődési különbségek szélesedtek. A kutatás eredményei felhívják a tudományos kutatók és a döntéshozók figyelmét arra, hogy a magyar fürdők személyforgalmát tekintve mely vármegyék között szükséges a különbségek csökkentése a fejlesztések révén, mely által növekedhet a társadalmi kohézió és a gazdasági egyensúly.