A táj változási dinamikájának elemzése a tájkutatás egyik alapvető témaköre. A tájtörténeti vizsgálatok jellemzően közigazgatási határok által meghatározott területegységekre vonatkoznak a statisztikai adatok elérhetősége és a tervezési területek miatt. Ugyanakkor a közigazgatási határokon belül, több esetben akár egy-egy nagyhatárú település esetében is, több jellegzetesen eltérő karakterű téregység található, amelyeknél a változási folyamatok igen eltérő irányúak lehetnek. Hipotézisünk szerint a közigazgatási határos mintaterületek egészére elvégzett változáselemzések nem tükrözik azon speciális átalakulásokat, amelyek a tájkarakter területekhez köthetők. A hegyvidéki, a hegylábi és a síksági, a dinamikusan fejlődő és a periférikus területek felszínborítás átalakulási tendenciái jellemzően ellentétesek. A változások tényleges mértéke és súlya nem mutatható ki a vizsgálati területek eltérő adottságú tájrészleteinek összesített statisztikáiban, s még a térképek is pusztán hozzávetőleges információval szolgálnak. Vizsgálataink igazolták, hogy a tájkarakter elemzés alapján lehatárolt területegységekre vonatkoztatott felszínborítás változáselemzések jellegzetes folyamatokat és a tervezés számára lényegesen pontosabb, differenciált eredményeket szolgáltatnak, amit cikkünkben esettanulmány formájában mutatunk be.