A ló patájának minősége meghatározó jelentőségű az állat használata szempontjából. A pataszaru pigmentáltságának köszönhetően a ló patája különböző színű (palaszürke, viaszsárga, vagy sávolt) lehet. Lovasok között elterjedt nézet, hogy a viaszsárga (pigmentálatlan) paták gyengébb minőségűek a pigmentált (palaszürke) patáknál. Ezzel kapcsolatban viszonylag kevés konkrét kutatási eredmény áll rendelkezésre. Vizsgálataink elsődleges célja a különböző pigmentáltságú lópata szaru összetételének és minőségi jellemzőinek vizsgálata volt. A kísérletbe hét lovat vontunk be oly módon, hogy mindegyik egyed rendelkezett egy viaszsárga és egy szürke színű hátulsó patával, valamint az egyik elülső lábuk szintén pigmentált (palaszürke) volt. A pata minták esetében meghatároztuk a szakítószilárdságot (keménységet), a relatív rugalmasságot, továbbá a nedvesség- és nyerszsír tartalmat, valamint négy a paták szempontjából lényeges ásvány – a kalcium, a foszfor, a cink és a réz – mennyiségét. A statisztikai kiértékelést párosított t-próbával végeztük. Eredményeink alapján megállapítható, hogy a patafal szakítószilárdságát, relatív rugalmasságát és kémiai összetételét sem a pigmentáltság, sem az anatómiai elhelyezkedés (elülső vagy hátulsó láb) nem befolyásolja szignifikáns mértékben. A patafal minőségére nagyobb hatást gyakorolnak az egyedi különbségek, mint például az ápolás, a takarmányozás és az időjárási körülmények. A pigmentáltság elsősorban a pata megjelenését befolyásolja.