Munkánk fókuszában a magyarországi érettségit adó szakképzésben tanuló diákok továbbtanulási döntése áll. Ezért könyvünk elméleti fejezeteinek felépítésében a köz- és felsőoktatási rendszer alakulásától, annak következményein keresztül jutunk el a továbbtanulást befolyásoló tényezőkig. A kötet első fejezetében bemutatjuk az oktatás expanziójának folyamatát a közoktatásban és a felsőoktatásban, különös figyelmet fordítva a magyarországi változásokra és történésekre, azonban kitekintést nyújtva a nemzetközi tendenciákra is. A közoktatás esetében fontosnak tartottuk a középiskolatípusok és azok létszámadatainak alakulása mentén ezt bemutatni, míg a felsőoktatás expanziójánál a politikai változások tükrében bekövetkező létszámalakulásra és tanulócsoportok megjelenésére. A második fejezetben a továbbtanulási döntést befolyásoló tényezők elméleti hátterét tekintjük át. Itt foglalkozunk egyrészt a magyarországi társadalmi rétegződéssel, ehhez kapcsolódóan az oktatási egyenlőtlenségekkel és társadalmi mobilitással. Másrészt a hazai és nemzetközi szakirodalom alapján körvonalazódó keretrendszerekben megjelenő, különböző tudományterületeket átfogó – nevelésszociológiai és pszichológiai – tényezők vizsgálatával. A harmadik fejezetben a kutatás célját, kérdéseit és hipotéziseit fogalmazzuk meg. Ezt követően, a negyedik fejezetben, a fejlesztett kérdőívvel végzett próbamérés folyamatát és annak eredményeit közöljük. Az ötödik fejezetben a főmérés mintáját, módszereit mutatjuk be a mérőeszköz pszichometriájával együtt. A hatodik fejezetben a vizsgálatban részt vevő 12.-es szakgimnazisták és 13. évfolyamra járók jellemzőit mutatjuk be a gimnazista részmintával összehasonlítva. A hetedik fejezetben a családi háttér alapján igyekszünk megragadni az érettségit adó szakképzésbe járó 12. és 13. évfolyamosok közötti különbségeket a vizsgálatba bevont változók mentén. A nyolcadik fejezet a két szakképzős évfolyam továbbtanulási döntésében megmutatkozó eltéréseket vizsgálja tényezőnként és tárja fel ezek összefüggésrendszerét. Néhány fejezet alapját korábban megjelent önállóan vagy társzerzővel írt munka képezi. A CEJER folyóiratban megjelent (Józsa, 2020a) tanulmányban a magyar szakképzés kialakulásának története, a létszámadatok alakulása kerültek bemutatásra. Az esélyegyenlőtlenségről és az iskolai eredményességet meghatározó tényezőkről a Magyar Pedagógia (Józsa, 2019b) folyóiratban jelent meg tanulmány. A végrehajtó funkció elméletéről, vizsgálati módszereiről (Józsa és Józsa, 2017, 2018) és a könyvben használt kérdőívtétel magyar adaptációjáról (Józsa és Józsa, 2020) közöltünk eredményeket. A próbamérés eredményeit az Iskolakultúrában (Józsa, 2021a) és a Neveléstudomány folyóiratban (Józsa, 2021b) jelentettük meg. A gimnáziumba és az érettségit adó szakképzésben tanuló diákok továbbtanulási döntéseinek vizsgálatáról az Education Sciences folyóiratban jelent meg tanulmányunk (Józsa et al., 2022).