A korai évek neveléstudománya című tanulmánykötet Podráczky Judit tiszteletére készült, szerzői pályatársai és tanítványai. A kötet a kora gyermekkori nevelés, az óvodapedagógia, a gyermekfejlődés, az inklúzió és a pedagógusképzés kérdéseit vizsgálja, hangsúlyozva, hogy a kisgyermekkori nevelés összetett, pedagógiai, társadalmi, pszichológiai, kulturális és egészségügyi szempontokat egyaránt magában foglaló terület. Podráczky Judit munkássága meghatározó szerepet játszott abban, hogy a korai nevelés tudományosan megalapozott és önálló szakmai területként jelenjen meg a magyar neveléstudományban.
A kötet harminc tanulmánya hét tematikus egységbe rendeződik. Foglalkozik a nevelés történeti hátterével, a kora gyermekkori intézményrendszerek működésével, az egészség és korai intervenció kérdéseivel, az inklúzióval és gyermeki jogokkal, az óvoda–iskola átmenettel, a nyelvi fejlődéssel és gyermekirodalommal, valamint a pedagógusképzés és szakmai identitás témáival. A tanulmányok közös üzenete, hogy a korai évek pedagógiája alapvetően meghatározza a gyermekek későbbi tanulási és társadalmi lehetőségeit.

• Az „óvoda” nevének változatai és változásai a 18–19. századi Európában. (pp. 15–24). DOI: 10.54597/mate.0193
• A kisdedóvás gyermekvédelmi funkciói a dualizmuskori Magyarországon: a kisdedóvó-intézet mint preventív pedagógiai-szociális tér. (pp. 25–36). DOI: 10.54597/mate.0194
• Óvodatörténeti lenyomatok az 1950-es évekből. (pp. 37–54). DOI: 10.54597/mate.0195
• Tanítói életutak a 19. században. (pp. 55–69). DOI: 10.54597/mate.0196
• Prohászka Lajos szellemi világa. (pp. 71–78). DOI: 10.54597/mate.0197
• Befektetés a jövőbe – a kora gyermekkori nevelés minőségének jelentősége a gyermekek életkilátásai szempontjából. (pp. 81–95). DOI: 10.54597/mate.0198
• Kisgyermeket nevelő édesanyák tapasztalatai a várandósság és a szülés körüli hazai ellátórendszerről. (pp. 97–109). DOI: 10.54597/mate.0199
• A szlovák és az ír óvodai nevelés sajátosságainak összehasonlító vizsgálata óvodapedagógiai fókusszal. (pp. 111–134). DOI: 10.54597/mate.0200
• Zöld óvodák világszerte: természetalapú pedagógiai modellek összehasonlító vizsgálata. (pp. 135–149). DOI: 10.54597/mate.0201
• Egészségműveltség, egészségértés vagy egészségkompetencia? A „health literacy” terminológiai dilemmái a magyar szaknyelvben a kora gyermekkori egészségnevelés perspektívájából. (pp. 153–169). DOI: 10.54597/mate.0202
• Az egészségműveltség kora gyermekkori aspektusai – szülői perspektívák. (pp. 171–186). DOI: 10.54597/mate.0203
• A kora gyermekkori mentális fejlődés és szocializáció monitorozásának változásai a „Koragyermekkori program” hatására. (pp. 187–201). DOI: 10.54597/mate.0204
• A Gyermekút-modellprogram tapasztalatai: a fejlődési kockázati tényezők szerepe a kisgyermekek állapotának alakulásában. (pp. 203–218). DOI: 10.54597/mate.0205
• Inkluzív óvodapedagógia Magyarországon. (pp. 221–234). DOI: 10.54597/mate.0206
• Az inkluzív intézményvezetés önértékelésére kidolgozott eszköz hazai kipróbálásának tapasztalatai. (pp. 235–246). DOI: 10.54597/mate.0207
• Kutatásalapú transzformáció a gyermeki jogok tiszteletének pedagógiai gyakorlatáért. (pp. 247–261). DOI: 10.54597/mate.0208
• A kulturális érzékenység relációs értelmezése a kora gyermekkori nevelésben.(pp. 263–275). DOI: 10.54597/mate.0209
• Óvodáskorú gyermekek kombinatív gondolkodásának fejlesztése: egy fejlesztő kísérlet eredményei. (pp. 279–294). DOI: 10.54597/mate.0210
• A rendszerező képesség óvodai fejlesztésének hatása más képességek fejlettségére. (pp. 295–308). DOI: 10.54597/mate.0211
• A szülők iskolai végzettségének összefüggése a 4–8 éves gyermekek készségfejlettségével és az iskolakezdéssel. (pp. 309–335). DOI: 10.54597/mate.0212
• Legyen a gyermek a közös nevező! Többszempontú megközelítések az óvoda–iskola átmenet támogatásában. (pp. 337–352). DOI: 10.54597/mate.0213
• IKT-alapú szociometria alkalmazása az óvoda–iskola átmenet támogatására, valamint a gyermek- és tanulóközösségek fejlesztésére. (pp. 353–372). DOI: 10.54597/mate.0214
• A szimultán többnyelvű elsőnyelv-elsajátítás egy esete. (pp. 375–386). DOI: 10.54597/mate.0215
• Didaxis versus esztétikum? Tabutémákról gyerekeknek? Gyermekirodalmi dilemmák Tóth Krisztina meséi alapján. (pp. 387–402). DOI: 10.54597/mate.0216
• Megújulási lehetőségek vizsgálata a svéd típusú gyerekvers műfajában Kiss Ottó Ég Bolt című kötete alapján. (pp. 403–414). DOI: 10.54597/mate.0217
• Pillanatkép a magyar irodalomtanítás szakmai kontextusairól. (pp. 415–426). DOI: 10.54597/mate.0218
• A képzés hídjai – amit egymástól tanulhatunk. (pp. 429–440). DOI: 10.54597/mate.0219
• A mentori identitás alakulása együttműködési helyzetekben. (pp. 441–455). DOI: 10.54597/mate.0220
• Meseterápia a tanítóképzésben – személyiségfejlesztés és hivatásra nevelés. (pp. 457–467). DOI: 10.54597/mate.0221
• Családi és intézményi szocializáció bikulturális egyetemisták életútjában. (pp. 469–482). DOI: 10.54597/mate.0222