Bár Shakespeare drámái eredetileg nem gyerekeknek íródtak, több különböző átirat is nap-világot látott már ennek a célközönségnek. Ezek közös eleme a tartalom, a nyelvezet és az a tény, hogy az eredetileg előadásra szánt színdarabokat mindenképpen narratív formába akarták önteni. Abban az időben, amikor a Lamb testvérek úgy döntöttek, hogy átírják a színdarabokat mesékké, a lányok hozzáférése bizonyos művekhez limitált volt, míg a fiúknak szabad bejárásuk volt a dolgozószobába, ahol olvashatták az ott található könyveket. A Shakespeare mesék azzal a céllal íródtak, hogy olyan erkölcsi elveket, viselkedési mintákat fogalmazzanak meg döntően a lányok számára, amelyek szerint egy leendő feleségnek élnie és viselkednie kellett. Ennek köszönhető, hogy szinte az összes mese a szerelemre fókuszál. Godwin, a mesék megrendelője egyik esszéjében rámutatott arra, hogy bármely olvasmány, amely a gyermekeknek megfelelő, stimulálja képzelőerejüket és kíváncsiságukat. Szeretett volna hát néhány könnyen olvasható Shakespeare-művet rendelni gyerekeknek. A Lamb testvérek koncepciója azonban, amellyel a korszellemnek kívántak megfelelni, kissé elcsúsz-tatták a fókuszt általánosságban a női karakterek és a női ideál bemutatása felé. Ennek kö-vetkeztében a színdarabok több részletét is kihagyták, megváltoztatták a történetek lénye-gét, ami miatt azonban sok kritika is megfogalmazódott a mesékkel kapcsolatban. Nemcsak az illusztrációk, a gyerekek fantáziáját fejlesztő játékok változtak és fejlődtek sokat az idők során, de az újabb kiadások időről időre más közönséget céloztak meg. Ennek köszönhetően a Lamb testvérek munkái új helyre kerültek a világirodalomban. Ajándékba adható köny-veknek szánták őket, s ennek megfelelően a szülők figyelmét szerették volna felhívni arra, hogy vegyék meg őket a lánygyermekeik számára. Harvey szerint ez az utalás a felnőtt vá-sárlókra még az 1995-ös Penguin-kiadásban is megfigyelhető. Nyilvánvalóan úgy tűnik, mintha a Lamb testvérek a didaktikai célok elrejtése nélkül megfeledkeztek volna a mesei kritériumokról. A mesék magyar nyelven a 19. század végén jelentek meg. A 18. század utolsó évtizedeitől kezdve fokozott érdeklődés volt megfigyelhető a nők társadalmi pozíciója és oktatásuk kérdései iránt Magyarországon is. Egyre több írás jelent meg magyar szerzők tollából e témában, és divatossá váltak a külföldi szerzők tanácsadó munkái is a nők okta-tásáról magyar nyelven. Bár a korai 19. századi instrukciók mára már elvesztették relevan-ciájukat, a szép illusztrációkkal ellátott meseátiratok időről időre új erőre kapnak, és – a gyorséttermi ételekhez hasonlóan – gyorsan fogyaszthatóvá válnak. Úgy tűnik, hogy az ere-detileg gyerekeknek szánt mesék még mindig főként a felnőtteket találják meg, napjainkban is. = Although Shakespeare’s dramas originally were not written for children, several re-written versions have been published for this target audience. Their connecting thread is their content, their language and the fact that plays which were originally written for perfor-mance should be transformed into a narrative form. During the time the Lambs decided to re-write the tales, girls’ access to certain works of art was limited, while the boys could enter the study rooms at home and read the books there. The Tales from Shakespeare were written with the aim to formulate moral principles, behaviour patterns decisively for the girls, ac-cording to which a future wife had to live. As a result of this, almost all the tales focus on love. Godwin, the customer of the tales, points out in one of his essays that any reading su-itable for children stimulates their imagination and curiosity. He would have liked to order some easily legible Shakespeare for the little ones. The Lambs’ conception though, with the help of which they wanted to conform to the spirit of the age, shifted the scale towards the representation of female characters and female ideal in general. But it resulted in the omis-sion of several details of the plays, the focus of the stories changed, and as a consequence of this, a lot of criticism was voiced in connection with them. Thus not only the illustrations, the toys developing the children’s fantasy changed and developed a lot over the years, but the editions addressed another target audience from time to time. As a consequence of this, the Lambs’ works got a new place in world literature. They were meant to be gift books, which means that they drew the parents’ attention to buy them and give them to their daughters. According to Harvey, this hint to adult customers could be observed even in the 1995 Penguin edition as well. Obviously though, it seems as if the Lambs, without concealing didactic aims, forgot all about the criteria of tales. The tales were published in Hungarian at the end of the 19th century. From the last decades of the18th century an intensified interest in the social position of women and the questions of their education could be observed in Hungary as well. More and more writings were published by Hungarian authors on the topic, and advisory books on the education of women by foreign authors published in Hungarian were fashio-nable as well. But the instructions of the early 19th century have already lost their relevance, but the volumes of the re-written tales with their beautiful illustrations regain power again and — similarly to fast food — become quickly consumable. It seems that the tales originally targeted for children still reach mainly the adults today.