Lázár, Bence és Ecker, András és Tóth, Arnold és Gócza, Elen és - (2026) Madárembriológiai, illetve in vitro ősivarsejt-vizsgálatok. In: Kovács, Melinda (Szerk.) Mikotoxinok és klímaváltozás : Kockázatok és megoldások a biztonságos élelmiszerért : Tanulmánykötet. MATE Press, Gödöllő. pp. 161-171. ISBN 978-963-623-140-8
Teljes szöveg006_Lázár et al.pdf - Publikált változat
Elérhető az alábbin: Szerzői jogi védettség: CC BY-NC-ND 4.0.
Letöltés (795kB)
| Tétel típusa: | Könyvrészlet |
|---|---|
| Kulcsszavak: | T-2 toxin, zearalenon, ősivarsejt |
| Szakterület(ek): | Q Természettudomány QH Természetrajz QH301 Biológia Q Természettudomány QP Élettan R Orvostudomány RB Patológia, kórtan S Mezőgazdaság SF Állattenyésztés |
| Feltöltő: | Sára G. Szabó |
| Elhelyezés dátuma: | 24 Febr 2026 16:17 |
| Utolsó változtatás: | 24 Febr 2026 16:17 |
| Kivonat, rövid leírás: | A globálisan és hazánkban is évről évre egyre magasabb hőmérséklet és rendkívül aszályos nyarak kedvező feltételeket teremtenek a penészgombák megjelenésének a gabonafélék, takarmányok és élelmiszerek esetében, ami egyre magasabb mennyiségű és egyszerre többféle mikotoxin jelenlétéhez vezet. Ez nemcsak takarmányozási és élelmiszer-biztonsági kockázatot jelent, de az embrionális fejlődést is érinti. Számos felmérés azt is igazolta, hogy a szervezetünk multitoxikus hatásoknak van kitéve. Ennek az az oka, hogy bizonyos környezeti feltételek több penészgomba elszaporodásának is kedvezhetnek. Az állati takarmányok többféle alapanyagból kerülnek összeállításra, így azokba többféle toxin is bekerülhet. Számos kutatás foglalkozott már ezekkel a láthatatlan káros hatásokkal, melyek nem azonnal észlelhetők, de mivel nehezen ürülnek ki a szervezetből, nagyobb koncentrációban felhalmozódva igen komoly egészségügyi problémát okoznak minden élőlénynek. Kutatásunkban a T-2 toxin, a zearalenon (ZEN), valamint ezek együttes, úgynevezett multimikotoxikózis-hatását vizsgáltuk házityúkembriók fejlődésére és ősivarsejt- (primordial germ cell, PGC) tenyészetek esetében. A vizsgálat középpontjában a fejlődési rendellenességek azonosítása, toxinfelhalmozódást mutató szövetek meghatározása, a génkifejeződés változásainak értékelése, valamint egy in vitro sejtkultúramodell-rendszer kidolgozása állt, amelynek segítségével a toxinszennyeződés sejtproliferációra és sejtciklusra gyakorolt kombinált hatásait lehetett kimutatni. |
| Hivatalos URL: | https://doi.org/10.54597/mate.0182 |
| Kapcsolódó URL: | |
| URI: | https://press.mater.uni-mate.hu/id/eprint/622 |


