A tanulmánykötet az élelmiszer-biztonság egyik legsúlyosabb, a klímaváltozás által tovább súlyosbított kihívására, a mikotoxin-szennyezettség problémakörére fókuszál. A 2050-re prognosztizált népességnövekedés és az élelmiszer-termelés szükséges 70–100%-os bővítése olyan komplex agrárökológiai és élelmiszerlánc-biztonsági kérdéseket vet fel, amelyek kezelésében a körforgásos gazdálkodás és az innovatív biotechnológiai megoldások kiemelt szerepet kapnak. A kötet bemutatja, hogy a penészgombák által termelt mikotoxinok világszerte jelentős mértékben szennyezik a terményeket, és a korszerű multimikotoxin-analitikai módszerek alkalmazásával a korábban becsültnél jóval magasabb érintettségi arány mutatható ki.
Kiemelt figyelmet kap a klímaváltozás hatása a toxintermelő gombafajok elterjedésére és toxintermelési profiljára, különös tekintettel az aflatoxin-problémára és az újonnan megjelenő kockázatokra. A kötet tárgyalja a feltörekvő (emerging) és maszkolt mikotoxinok jelentőségét, a multimikotoxikózisok összetett toxikológiai hatásait, valamint az „omikai” megközelítésekben rejlő kutatási lehetőségeket.
A bemutatott eredmények döntően az RRF-2.3.1-21-2022-00007 számú „Agrár-biotechnológia és precíziós nemesítés az élelmiszerbiztonságért” Nemzeti Laboratórium projekt tudományos programjához kapcsolódnak, kiegészülve hazai kutatócsoportok releváns munkáival. A kötet szerkezetében az elméleti megalapozást – köztük Mesterházy Ákos bevezető írását – analitikai módszertani áttekintés, majd új toxikológiai eredményeket és megelőzési stratégiákat bemutató fejezetek követik, végül kitekintéssel a jövő kutatási irányaira.
A kiadvány átfogó képet nyújt a hazai mikotoxin-kutatás jelenlegi állásáról, és ajánlott mindazok számára, akik az élelmiszerlánc bármely szintjén – kutatóként, oktatóként vagy gyakorlati szakemberként – érintettek az élelmiszer-biztonság és a fenntartható mezőgazdaság kérdéseiben.

• Előszó
• Toxikus gombák a gabonafélékben. pp. 9-57. DOI: 10.54597/mate.0178
• A mikotoxin-analitikai módszerek fejlődése és alkalmazása. pp. 59-111. DOI: 10.54597/mate.0179
• Mikotoxin-fehérje kölcsönhatások toxikokinetikai vonatkozásai. pp. 113-132. DOI: 10.54597/mate.0180
• Alacsony dózisú fumonizin B1 mikotoxin máj- és vesekárosító hatása modell- és háziállatokban. pp. 133-160. DOI: 10.54597/mate.0181
• Madárembriológiai, illetve in vitro ősivarsejt-vizsgálatok. pp. 161-171. DOI: 10.54597/mate.0182
• Rejtett veszélyek a korai fejlődés során. pp. 173-186. DOI: 10.54597/mate.0183
• Mikotoxinok hatása a reprodukcióra. pp. 187-202. DOI: 10.54597/mate.0184
• Tejsavbaktériumokkal a fonalas gombák mikotoxinjai ellen. pp. 203-221. DOI: 10.54597/mate.0185
• Probiotikus baktériumok jellemzése és felhasználása a mikotoxinok elleni védekezésben. pp. 223-244. DOI: 10.54597/mate.0186
• Ciklodextrinek mint potenciális mikotoxinkötők és védőmolekulák a mikotoxin-indukált toxicitással szemben. pp. 245-259. DOI: 10.54597/mate.0187
• Választ jelenthetnek a növényi kivonatok (fitokemikáliák) a mikotoxinok okozta kihívásokra? pp. 261-271. DOI: 10.54597/mate.0188
• IgY-fejlesztések és élelmiszer-biztonsági alkalmazások. pp. 273-288. DOI: 10.54597/mate.0189
• Új irányok a mikotoxin-kutatásban. pp. 289-310. DOI: 10.54597/mate.0190