Amikor a gyógypedagógus-képzés kapcsán kutatótevékenységről teszünk említést, nagyon széles spektrumon gondolkodhatunk. A gyógyító pedagógia olyan interdiszciplináris tudományterület, amely praktikusan a teljességet foglalja magába. Mert az ember maga a teljesség. Kollégáink kutatásait bemutató kötetünk ennek megfelelően igen változatos tudományterületi nézőpontokkal ismerteti meg az Olvasót. Az első tanulmány – Gelencsérné Bakó Márta munkája – a folyvást alakuló kompetenciák iskolai világába kalauzol. A vizsgálati mód önmagában érdekes s tanulságos: nem a hagyományos iskolai kompetenciák kapnak a szerző munkájában hangsúlyt, hanem az úgynevezett szociális kompetenciák. Az a fajta tudás, amely nélkül az emberek közötti társas kapcsolatok elégtelenül alakulnának – az a fajta tudás, amely révén az emberi kapcsolatok harmóniája alakulhat ki, s kiteljesedhet az egyes ember csakúgy, mint kisebb-nagyobb közösségei. Gyógypedagógusként olvasva e tanulmányt különös lehetőségekre s felelősségekre bukkanhatunk. A speciális szükségletű ember-gyermek különösen érzékeny környezete reakcióira – így a szociális kompetenciáról e tanulmányban szerzett ismereteink jótékonyan alakíthatják a gyógypedagógiai gondoskodásban érintett embertársaink életminőségét. A második tanulmány a gyógypedagógiai ellátás egy nagyon sajátos területére, a gyermekvédelmi gondoskodás világába kalauzolja az olvasót. A viselkedészavarral foglalkozó gyógypedagógiai szakirány, a pszichopedagógiai tárgyalja a gyermekvédelmi szakellátásban élők helyzetét, s ezt tette vizsgálatának középpontjává Kátainé Lusztig Ilona. A hagyományos gyermekvédelmi szerepek egy kicsiny, de annál fontosabb – eddig kevéssé kutatott – területét választotta ki a szerző: a szakellátásban, ezen belül is nevelőcsaládoknál élő gyermekek szabadidős tevékenységét elemezte kutatásában, s eredményei egy részét osztja meg e kötet olvasóival. Vannak-e különös jellegzetességei annak, hogy egy gyermek nem vérszerinti családjában, hanem hivatásos nevelők ellátásában, az eredeti családi miliőt pótolni igyekvő mikrovilágban éli mindennapjait? Ezt a kérdéskört vizsgálja a szerző, s tesz olyan megállapításokat, amelyeket a gyógyító pedagógia mellett elköteleződő hallgatók a közeljövőben saját praxisukként élhetnek meg. Kötetünk harmadik tanulmánya a nyelv, a beszédfejlődésének egy különös aspektusával, a számítógép által támogatott beszédfejlődés lehetőségével foglalkozik – Szili Katalin munkája. A számítógépes hátterek alaposan megváltoztatták az iskola világát. Ezen belül a kisiskolások életének is egyre meghatározóbb alkotórészeit adják azok a hardver-szoftver elemek, amelyek mára természetes részeivé váltak az iskolai ismeretátadási technológiáknak, tudást ellenőrző folyamatoknak. Fonológiai tudatosság, beszédértés, olvasás – különösen ez utóbbi szeretete – aktuális kérdései a ma pedagógiájának, s értelemszerűen mindez hatványozottabban jelenik meg, a fejlődésében bármilyen tekintetben zavart gyermek életében is. A beszéd értését fejlesztő eljárások, az IKT (információs és kommunikációs technológia) megjelenése és a pedagógiai gyakorlatba való beágyazódása egyre újabb lehetőségeket nyit a sajátos szükségletű gyermekek, felnőttek ellátásában. Izgalmas világ, melybe úgy kap betekintést az olvasó, hogy rögvest szükségét is érzi a sok-sok újdonság kipróbálásának.