Sok országban még nincs, vagy csak gyermekcipőben jár az iskolai nevelésben a fenntarthatóságra nevelés. A cselekvőképes idősebb korosztály tagjai, akik meghatározzák környezettel való együttélésünket, nem tanulták vagy nem értik a környezet átalakításának és szennyezésének következményeit. Az iskolai környezet rájuk már csekély hatással bír, de a felnövő fiatalság szemléletmódjának kialakításában nagy szerepet játszik az iskola. Figyelembe kell vennünk ugyanakkor a társadalom (család, baráti kör, média) igen erős szemléletformáló szerepét is. Éppen ezért az iskolai nevelésnek nehéz feladata van, mert számtalan, a környezetbarát szemléletmóddal ellentétes hatás éri a fiatalokat a társadalom többi tagja felől. A fogyasztói társadalomban az emberek fő személyes motivációja az anyagi javak megszerzése. Ezt a fogyasztói viselkedést segítik a különféle társadalmi struktúrák és mechanizmusok, valamint a média jelentős tudatformáló, az anyagi javak megszerzésére irányító szerepe. A fogyasztói társadalomban a jólét egyik fokmérője az árucikkek és a szolgáltatások megszerzésének az egyre növekvő mértéke. Sok ember számára a boldogság fő forrása – úgy gondolják – a pénz elköltése és az áruk, valamint a szolgáltatások megszerzése, ez válik az önkiteljesítés, valamint az önmegvalósítás fő formájává. A tapasztalatok szerint a fogyasztói társadalmakban az emberek fogyasztási elvárása szinte kielégíthetetlen, a növekvő fogyasztás nagymértékű igényt generál, ezáltal az előállított termékek mennyisége is folyamatosan nő. A jólét legfontosabb fokmérőjévé a folyamatos és növekvő fogyasztás vált...

• Teljes könyv