Mindig vannak kiemelkedő teljesítményt produkáló hallgatók, s – reményeink szerint – mi, oktatók is tudunk alkalmanként értékes üzenetekkel – kutatásokkal, publikációkkal – szolgálni. A most induló sorozat célja tehát az, hogy fórumot teremtsünk hallgatóinknak, s lehetőséget oktatóinknak, üzeneteik méltó formában való megjelentetéséhez. Elképzeléseink szerint olykor önállóan, de többnyire társakkal, közös munkát bemutatva jelentkeznek majd e sorozat köteteiben a tanulmányok szerzői, hogy közreadhassák szakmai pályafutásuk egy-egy fontosnak ítélt eredményét. Ebben a kötetben négy tanulmánnyal találkozhat az olvasó. Három olyan, amelyet hallgató és mentoráló oktatója közösen jegyez, egy tanulmány azonban egyszerzős, egy volt hallgatónk munkája. A hallgatók és oktatóik által jegyzett tanulmányok alapját közös munkájuk, a szakdolgozat adta - adja. A kiemelkedőnek ítélt munkákat szeretnénk az oktatás szolgálatába állítani azzal is, hogy a szakdolgozati forma néhány kellékétől megszabadított, tanulmánnyá átdolgozott írásokat közreadjuk. Ugyancsak foglalkozunk a gondolattal, hogy az egyre bővebben csordogáló otdk-s tanulmányokból is közreadunk a jövőben néhányat. Tehát mindegyik tanulmány másért-másért értékes. Összességében alkalmasak arra, hogy bemutathassák, milyen széles spektrumú a kaposvári gyógypedagógus-képzésben érintettek gondolkodása. A Takács Erika – Dr. Szalai Katalin szerzőpáros a vidék és város világának különbségeivel foglalkozik, melyről gyógypedagógiai szociológiai ismereteinkből tudjuk, igencsak más világ, s a gyógypedagógiai ellátás nagyon másként alakul attól függően, hogy milyenek az adott település szocológiai jellemzői, s ezzel többnyire megeggyezően a (gyógypedagógiai) szakmai ellátottsága. Lakics Bernadett és Gelencsérné Dr. Bakó Márta tanulmánya két síkon szeli át a gyógypedagógiai közeget: a Down-szindróma és az integráció áll vizsgálatuk középpontjában, s mondanunk sem kell, izgalmas eredményei lehetnek a két aspektus találkozásának. Hórvölgyi Noémi és Dr. Laczkó Mária tanulmányában szintén két változó mentén kalandozhatunk szakmánk rejtelmeiben – az ének-zene tagozatos oktatás szerepét vizsgálta a szerzőpáros az anyanyelvi fejlődésre, s a szövegértésre gyakorolt hatásaiban. A kötet utolsó tanulmányát egy tavaly végzett hallgatónk, Kálmán Éva jegyzi. Tanulmánya a másság és a segítés alapvető emberi attribútumait elemzi briliáns szakmaisággal, s még annál is tiszteletreméltóbb alázattal a hivatásunk, s az ember iránt. A Szerző egyhelyütt – neveltetésének megfelelően – az Ószövetség Teremtés könyvéből idézte Izsák és Jákob történetét: „Jákob pedig adott neki kenyeret és lencsefőzeléket. Evett és ivott, felállt és kiment.” Ilyen az egyetemi élet is. Hallgatóink gy időn túl felállnak és kimennek… – szolgálni másokat, a sajátos szükségletű embereket. Egy ideje már Kálmán Éva is ezt teszi, de írása, üzenete marad e kötet lapjain az elkövetkezendő években Kaposváron tanuló gyógypedagógus-hallgatók számára.